Röviden a lisztekről
Kedves Olvasók!
Szeretnék röviden arról írni, hogy milyen liszteket és miért használok.
Először is, nem vagyok dietetikus, biztosan vannak hiányosságaim az élelmiszertudomány terén:), viszont egészségügyi főiskolát végeztem, volt elméleti és gyakorlati dietetika kurzusunk,valamint nagyon erős élettani és anatómiai felkészítést kaptunk. Tehát a következőkben a tanulmányaim több területéből, saját tapasztalataimból és praktikussági szempontokból fogom összegyúrni az indoklásomat. (Ezt is és a jövőben más témában is.)
Tehát lisztek...Látni fogják, hogy zömében zabpehelylisztet és graham lisztet használok, keverve, vagy külön-külön.
Okok: A zabpehelylisztnek van a gabonákból készült lisztek közül a legmagasabb rosttartalma.
A rostok biztosítják, hogy szénhidrátok lassabban és fokozatosabban szívódjanak fel, ez által a szervezet nem azt érzékeli, hogy hirtelen sok szénhidrátot kell lebontania és ezerrel be kell indítani az inzulintermelést , mert ha ez történik,a szénhidrátok okozta hirtelen magas vércukorszint hirtelen le fog esni, ami újabb még erősebb éhségérzetet vált ki. Ez mechanizmus okozza hosszútávon a II. típusú cukorbetegséget, későbbiekben megpróbálok erről is egy rövid lényegretörő bejegyzést írni.
Tehát azon kívül, hogy a szénhidrátok felszívódását lassítják, még folyadékmegkötő képességüknél fogva a székrekedés kialakulását is megelőzik, valamint mechanikusan tisztítják a bélrendszert.
Azért keverem a graham lisztel, mert folyadékkal keverve a zabpehelyliszt önmagában túl tömör állagú tészta lesz. Így egy kevésbé magas rosttartalmú (annak ellenére,hogy jobban láthatóak a maghéj részek) liszttel lazítom.
Azzal, hogy ezekben a lisztekben benne vannak a héj részek is, az ezekben található hasznos vitaminok és ásványi anyagok is bekerülnek a szervezetünkbe!
A rántáshoz zabpehelylisztet használok, teljesen úgy viselkedik ebben az esetben mint a búzaliszt, és itt mivel nem tészta készül belőle, nem kell vegyíteni mással.
Süteményekhez, a tésztát ha lehet szoktam úgy variálni, hogy a tészta alapját a lisztek mellett dió, mogyoró, vagy mák adja, így változatosabbá , ízletesebbé téve a süteményt. Költségkímélés szempontjából (látni is fogják), hogy a tészta aránya a lehető kisebb lesz a süteményeimben, inkább a gyümölcsök, krémek, egyebek fognak dominálni.
Süteményekhez még ki lehet próbálni a mandulalisztet,gesztenyelisztet, de ezek jóval drágábbak, de kivételes alkalmakkor ezt is megtehetjük:)
Őszintén elárulom, az új szénhidrát csökkentett liszteknek, melyeknek úgy tudom fehérje az alapjuk, még tüzetesebben nem néztem utána. Egyrészt az áruk miatt sem, azt gondolom, hogy egy eddig működő dolgot nem cserélek le dupla/tripla árú dologra, másrészt annyira újkeletű ez még most Magyarországon, hogy az irodalma sem gondolom, hogy teljeskörű, mi sem tanultunk még róluk a főiskolán(fél éve végeztem).
Remélem hasznos volt végigolvasni!:)
Szeretnék röviden arról írni, hogy milyen liszteket és miért használok.
Először is, nem vagyok dietetikus, biztosan vannak hiányosságaim az élelmiszertudomány terén:), viszont egészségügyi főiskolát végeztem, volt elméleti és gyakorlati dietetika kurzusunk,valamint nagyon erős élettani és anatómiai felkészítést kaptunk. Tehát a következőkben a tanulmányaim több területéből, saját tapasztalataimból és praktikussági szempontokból fogom összegyúrni az indoklásomat. (Ezt is és a jövőben más témában is.)
Tehát lisztek...Látni fogják, hogy zömében zabpehelylisztet és graham lisztet használok, keverve, vagy külön-külön.
Okok: A zabpehelylisztnek van a gabonákból készült lisztek közül a legmagasabb rosttartalma.
A rostok biztosítják, hogy szénhidrátok lassabban és fokozatosabban szívódjanak fel, ez által a szervezet nem azt érzékeli, hogy hirtelen sok szénhidrátot kell lebontania és ezerrel be kell indítani az inzulintermelést , mert ha ez történik,a szénhidrátok okozta hirtelen magas vércukorszint hirtelen le fog esni, ami újabb még erősebb éhségérzetet vált ki. Ez mechanizmus okozza hosszútávon a II. típusú cukorbetegséget, későbbiekben megpróbálok erről is egy rövid lényegretörő bejegyzést írni.
Tehát azon kívül, hogy a szénhidrátok felszívódását lassítják, még folyadékmegkötő képességüknél fogva a székrekedés kialakulását is megelőzik, valamint mechanikusan tisztítják a bélrendszert.
Azért keverem a graham lisztel, mert folyadékkal keverve a zabpehelyliszt önmagában túl tömör állagú tészta lesz. Így egy kevésbé magas rosttartalmú (annak ellenére,hogy jobban láthatóak a maghéj részek) liszttel lazítom.
Azzal, hogy ezekben a lisztekben benne vannak a héj részek is, az ezekben található hasznos vitaminok és ásványi anyagok is bekerülnek a szervezetünkbe!
A rántáshoz zabpehelylisztet használok, teljesen úgy viselkedik ebben az esetben mint a búzaliszt, és itt mivel nem tészta készül belőle, nem kell vegyíteni mással.
Süteményekhez, a tésztát ha lehet szoktam úgy variálni, hogy a tészta alapját a lisztek mellett dió, mogyoró, vagy mák adja, így változatosabbá , ízletesebbé téve a süteményt. Költségkímélés szempontjából (látni is fogják), hogy a tészta aránya a lehető kisebb lesz a süteményeimben, inkább a gyümölcsök, krémek, egyebek fognak dominálni.
Süteményekhez még ki lehet próbálni a mandulalisztet,gesztenyelisztet, de ezek jóval drágábbak, de kivételes alkalmakkor ezt is megtehetjük:)
Őszintén elárulom, az új szénhidrát csökkentett liszteknek, melyeknek úgy tudom fehérje az alapjuk, még tüzetesebben nem néztem utána. Egyrészt az áruk miatt sem, azt gondolom, hogy egy eddig működő dolgot nem cserélek le dupla/tripla árú dologra, másrészt annyira újkeletű ez még most Magyarországon, hogy az irodalma sem gondolom, hogy teljeskörű, mi sem tanultunk még róluk a főiskolán(fél éve végeztem).
Remélem hasznos volt végigolvasni!:)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése